Népi hagyományok nevű tantárgy programja az általános iskolában

II osztály

 A TÁRGY CÉLJA ÉS FELADATAI

 A Népi hagyományok nevű választható tantárgy kapcsán ennél a korosztálynál már a múlt, a hagyomány, a népi kultúra felé való orientálódás mellett a hagyományos népi kultúra egyes új területeinek a megismerése, az egyes elemek közötti különbségek és azonosságok megértése és megfogalmazása a cél. Továbbra is feladatunknak tartjuk a néprajz egyes forrásainak a bemutatását, azzal a céllal, hogy a tanulók felismerjék, azt a tényt, hogy a népi kultúra, a valamikori életmód elemei a saját világukban is megtalálható. Ezt a második osztályban az összehasonlító módszer tudatos alkalmazásával kell segítenünk. Így elérjük azt, hogy ez a korosztály már meghatározott szempontok szerint gondolkozzon és meg tudja különböztetni a feldolgozott témák (népi építészet, lakóház, lakáskultúra, gazdasági épületek, nád, víz, tűz és világítás, öltözködési szokások, népszokások, népköltészet) esetében a néprajz alapkérdéseit (régen és ma, falu és város) és a közöttük lévő különbségeket.

 TÉMAKÖRÖK ÉS TARTALMAK

 A tantárgy második osztályos programjának az elkészítésénél figyelembe vettük a szerbiai program által előrelátott témákat (Kérdezd a nagyanyádat, Gyógynövények, Ház, Tűzhely, Melléképületek, Életmód, Női és férfi munkák, Ünnepek, stb.). Ezek a vajdasági néprajzban játszott szerepük arányában fordulnak elő programunkban. Ezen belül és ez mellett a következő témák feldolgozását ajánljuk:

Népi építészet (anyagok, technikák, a ház belső beosztása, gazdasági épületek)
Városi építészet
Lakáskultúra (alaprajz, népi bútorok, elrendezés)
Életmód régen és ma (tűzhely, fűtés, világítás, tisztálkodás, mosás, ruhatárolás)
Népi táplálkozás (étkezési szokások, kemencében sült ételek, ünnepi ételek. stb.)
Településem múltja (különböző korú emlékek, múlt tárgyai a múzeumban, illetve egyéb gyűjteményekben )
Naptári ünnepeinkhez kapcsolódó népszokások (karácsony, farsang, húsvét, nyári ünnepek).
Népi gyermekjátékok (eszközös játékok, mozgásos játékok, párválasztó játékok, mondókák )
Népmesék
Mondák (történelmi mondák).
Egyéb kisepikai műfajok (közmondások, szólások, találós kérdések.
 

A TANTÁRGY MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA

A tantárgy célja, feladatai, valamint a kiválasztott témák a tantárgy megvalósításának a módját is meghatározzák. A második osztályos tananyag amellett, hogy a tanulók már meglevő, illetve a környezetükből könnyen megismerhető népi kultúrára vonatkozó tudására alapoz, új ismeretek megismerését is előlátja. A tanulókat pedagógusnak rá kell vezetnie arra, hogy a városi és a falusi, valamint a mostani és  egykori példák, gyakorlati tapasztalatok alapján összehasonlításokat végezzenek és ennek az eredményeit meg is tudják fogalmazni. A fenti cél elérése végett egyes témákat (lakóház, viselet stb.) szerencsés, ha – blokk óra keretében –, megfelelő helyszínen (múzeum, tájház, helytörténeti gyűjtemény, hagyományos formában megmaradt tanya, stb.) tudjuk feldolgozni. Ugyanis ezeken a helyszíneken sokkal hatékonyabbak a hagyományos pedagógiai módszerek (bemutatás, beszélgetés, magyarázat, szemléltetés). Közben a tanulók a néprajz kutatási módszereivel (megfigyelés, összehasonlítás, leltár készítése, forrás (divatlap, fénykép) kezelés stb.) is megismerkednek. Fontosnak tartjuk az önálló (kutatáson alapuló) munka beiktatását a programba, ugyanis továbbra is nagyon fontos hangsúlyt fektetünk a gyakorlati tevékenységek terén elsajátított ismeretmegszerzésre is. Mindebben a népi gyerekjátékok, a folklórszövegek és a drámapedagógiai játékok sokat segíthetnek. Ugyanis a tananyagot a második osztályban is játékos formában, a gyerekfolklór, a népmese, az epikus műfajok, a népi gyerekjátékok, proverbiumok, tárgyi emlékeken, fényképeken, a napjainkban még meglévő, a gyerekek által is megélt népszokásokon, a családból illetve egyéb forrásokból ismert, a népi kultúrához kapcsolódó ismereteken keresztül próbáljuk megközelíteni, mindehhez társítva már az elméleti oktatást is.

A fentiek mellett továbbra is szerencsés, ha a pedagógus ennek a tantárgynak a tanításakor a család, a szakemberek, a helyi specialisták, helyi művelődési élet aktív résztvevői segítségét is kéri. Emellett nagyon fontos, hogy a térségre vonatkozó szakirodalom megismerésével a pedagógus önmagát is képezze. Ebben lehet segítségére a program végén megadott tematikus szakirodalom.

 IRODALOM

Kézikönyv jellegű összefoglaló néprajzi munkák:

 Balassa Iván: Határainkon túli magyarok néprajza. Budapest, 1989.
Bálint
Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi nagytáj népélete. III. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978–1979. 2. sz.
Beszédes
Valéria: Örökség. Kis magyar bácskai néprajz. Szabadka, 1995.
Kósa
László – Szemerkény Ágnes: Apáról fiúra. Néprajzi kalauz. Budapest, 1998.
Ortutay
Gyula – Balassa Iván: Magyar néprajz. Budapest, 1979.
Ortutay
Gyula (szerk): Magyar néprajzi lexikon. I–VI. 1980.
Papp
Árpád (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlasza. Szabadka, 2002. CD
Papp
Árpád – Raffai Judit – Terbócs Attila (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlaszának kommentárkötete. Szabadka, 2003.
Pénovátz
Antal: Vajdasági magyar néprajzi kalauz. Újvidék, 1979.
Voigt
Vilmos (szerk.): A magyar folklór. Budapest, 1998.

Pedagógiai módszertani munkák:

Barsi Ernő: Néprajz az általános iskola kezdő szakaszában. Budapest, 1992.
Beszprémy
Katalin (szerk.): Népi játszóház. Szöveggyűjtemény és segédanyag a Népi játszóházi foglalkozásvezetői tanfolyam hallgatói számára. Budapest, 2002.

 Lakóház

Beszédes Valéria: A ház. A lakóház szókincse. Szabadka, 1991
Beszédes
Valéria: Emberek és otthonok. Szabadka, 1994.
Beszédes
Valéria: Házbelső. In: Papp Árpád – Raffai Judit – Terbócs Attila (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlaszának kommentárkötete. Szabadka, 2003. 55–65.
Harkai
Imre: Temerin népi építészete. Újvidék, 1983.
Harkai
Imre: Topolya építészete. Újvidék,1991.
Harkai
Imre: Település és építkezés. In: Papp Árpád – Raffai Judit – Terbócs Attila (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlaszának kommentárkötete. Szabadka, 2003. 47–53.
Penavin
Olga: A ház és a házberendezés, a főzés és az étkezés Székelykevén. Tanulmányok V. 1970. 95–128.

 Népviselet

Beszédes Valéria (szerk.): Bácskai magyar népviseletek. Újvidék, 1994.
Korhecz Papp
Zsuzsanna: Úri viselet Szabadkán. In: – – : Újjászületések. Retsaurálási, egyházművészeti és kultúrtörténeti képes tanulmányok. Szabadka, 2008. 85–96.
Korhecz Papp
Zsuzsanna:. Szabadka, 2009.

Népszokások:

Bodor Anikó: Népszokások karácsonytájt: a karácsonyi ünnepkör régi népszokásainak mai jelentősége. Új Kép, 1998. dec.10. 9–12.
Borús
Rozsa: Topolyai népszokások. Újvidék, 1976.
Burány
 Béla: Ünnepek, szokások, babonák I–II. Újvidék, 2000.

Jung Károly: Régiek kalendáriuma. Heti jegyzetek az esztendő népi hagyományvilágáról. Újvidék, 2000.
Jung
Károly: Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc a néphagyomány tükrében. Tanulmányok, 32. 1999. 25–36.
Papp
 György: Betlehemnek nyissunk ajtót! Szeged, 1994.
Penavin
Olga: Népi kalendárium. Újvidék, 1988.
Varró
Zsuzsanna: A karácsonyi ünnepek énekei. Új Kép, 1998. dec. 10. 13.

 Gyermekjátékok:

Bodor Anikó: Énekelt népi gyerekjátékok. (Vajdasági magyar népdalok IV.) Újvidék, 2009.
Burány
Béla: A mi utcánk játékai. A Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1972. 11–12. 147–216.
Burány
Béla:  Hej, széna, széna. 120 vajdasági magyar gyermekjátékdal. Zenta, 1973.
Lábadiné Kedves
Klára: Barkócakoszorú. Alfalusi (Drávaszögi) népi játékszerek. Eszék, 1984.
Matijevics
Lajos: A kishegyesi kiszámolók. Tanulmányok, 1969. 187–222.
Matijevics
Lajos: Tíz, tíz tiszta víz. Jugoszláviai népi mondókák. (Hagyományaink 7.) Újvidék, 1976.
Molnár
Gyöngyi – Papp László: Csoncsikó. Morovici gyermekvilág. Bácskossuthfalva, 2008.

 Népmese és monda:

Beszédes Valéria: Jávorfácska. Félszáz szajáni népmese. Szabadka, 1978.
Beszédes Valéria:
Sërëgék szárnyán. Szőcs Boldizsár meséi. Szabadka, 2005.
Bori
Imre: Idő, idő tavaszidő. A jugoszláviai  magyarság népköltészetéből. Újvidék, 1971.
Jung
Károly: Szépen zengõ pelikánmadár. Jugoszláviai magyar népmesék. Újvidék, 1986.

Katona
Imre – Bori Imre – Beszédes Valéria: Pingált szobák. Borbély Mihály meséi. Kálmány Lajos gyûjtése. Újvidék, 1976. (A kötet végén Borbély Mihály gyermekeinek meséivel.)
Penavin
Olga: Jugoszláviai magyar népmesék. I–II. (ÚMNGY XVI, XIX.) Budapest
-Újvidék, 1984.
Penavin
Olga: Jugoszláviai magyar diakrón népmesegyűjtemény. I–II. Újvidék, 1993, 1996.

Raffai
Judit: A Rézmonyos. Ludasi népmesék. Szabadka, 2000.
Raffai
Judit: A mesélő ember. Szűcs László bácskai parasztember meséi. Budapest, 2001.
Raffai
Judit: A magyar mesemondás hagyománya. Útmutató mesemondók, pedagógusok és minden népmesekedvelő számára. Budapest, 2004.

Raffai
Judit (szerk.): Vajdasági történetek Mátyás királyról. Újvidék, 2008.
Tőke
István: Mosolygó Tisza mente. Zentai, Zenta környéki élcek, népi anekdoták. Újvidék, 1983.

Kisepikai prózaműfajok

Lábadi Károly: Hold leltette, Nap felkapta. Drávaszögi magyar találósok. Eszék, 1982.
Lábadi
Károly: Ahogy rakod tüzed. Drávaszögi magyar proverbiumok. Eszék, 1986.
O. Nagy
Gábor: Magyar szólások és közmondások. Budapest,1966.
Raffai
Judit: Epika. In: Papp Árpád – Raffai Judit – Terbócs Attila (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlaszának kommentárkötete. Szabadka, 2003. 173–192.
Virág
Gábor: Kishegyesi találós kérdések. Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1973. 15. 133–160.

 Javasolt tanmenet

 

Az órák sor-száma

Tanítási egység

1

A múlttal találkoztam a nyáron! Rajzolj és beszélj róla!

2

Házak falun és városon.

3

A népi építészet anyagai és technikái. Egy tanya meglátogatása.

4

Hagyományos gazdasági udvar. Állattartás épületei. A földművelés eszközei. Egy tanya meglátogatása.

5

Hagyományos parasztház belső beosztása és berendezése. Egy tanya meglátogatása.

6

A kemence. Fűtési és füstelvezetési technikák a népi építészetben. Egy tanya meglátogatása.

7

Hagyományos parasztház. Életmód régen. A tanyán látottak átismétlése.

8

Népi lakáskultúra. A tanyán látottak átismétlése.  Parasztbútorok készítése kartonból.

9

A házról tanultak ismétlése.

10

Élet áram nélkül – Ég a gyertya, ég ... illetve az Ég a gyertya, ha meggyújtják... kezdetű játék megtanulása. Világosságot zsákban hordják a házban című falucsúfoló elmesélése.

11

Mesemondás sötétben. A mesemondás szokása.  Mit meséltek nekem a szüleim, nagyszüleim?

12

Naptári ünnepeink különös tekintettel a. téli ünnepkörre. (ismétlés) Közös naptár készítése hónapok és a naptári ünnepeink szerint (rajzolás).

13

Készülődés a karácsonyra. Karácsonyi népszokások (ismétlés) –Ünnepi ételek.  Karácsonyi énekek ismétlése.

14

Karácsonyi népszokások –  A karácsonyfa állításának szokása. Angyal készítése papírból. Pattogatott kukorica felfűzése. Karácsonyi énekek ismétlése.

15

Készülődés a karácsonyra Betlehemi történet felelevenítése. Betlehemi figurák készítése gyurmából, jászol készítése kukoricaszárból és nádból. Karácsonyi énekek ismétlése.

16

Téli gyermekjátékok. Játékok a hóban. Hóemberépítés vagy rajzolás.

17

A nádvágás. A nád szerepe a házépítésnél. A nád keletkezése című eredetmonda elmesélése.

18

A nád. (ismétlés) Hangszerek készítése nádból. Az urak meg a nádas című Mátyás királyról szóló népmese elmesélése. A Szép nagy körben álljunk... kezdetű játék megtanulása.

19

Farsangi szokások, farsangi ételek – Tuskóhúzás. A rajzolt, ünnepeket bemutató naptár kiegészítése.

20

Farsangi bál –Mulatságok csújogatói.

21

Népi táplálkozás. Étkezési szokások. Nyári/téli és a heti étrend. Mátyás király vendégségben és Huncut, aki meg nem eszi a kanalát népmese elmesélése.

22

A kút. Hogyan tisztálkodtak régen. A kútra vonatkozó szokások. Kútba estem... kezdetű játék megtanulása.

23

Történelmi mondáink. Mesemondás.

24

A 48-as szabadságharc. Kossuth mondák és nóták.

25

Húsvéti népszokások A barka és más szentelt növények a házban. A rajzolt, ünnepeket bemutató naptár kiegészítése.

26

Húsvéti népszokások. Tojásfestés hagymával. Locsolkodó versek ismétlése. A festett tojás helye a lakásban.

27

Falusi és városi munkák régen. (Nők, férfiak és a gyerekek feladatai) Az asszonyi munkát végző ember című népmese elmondása.

28

Falusi és városi munkák régen. (Nők, férfiak és a gyerekek feladatai) A munkára vonatkozó közmondások és szólások ( Amilyen a munka, olyan a jutalom, Jó munkához idő kell, Hamar munka ritkán jó, stb.) megbeszélése.

28

Női és férfi viseletek. A helyi népviselet bemutatása. Régi fényképek megtekintése.

30

A divat. Városi öltözködés száz évvel ezelőtt. Régi fényképek és divatlapok tanulmányozása. A ruhára vonatkozó közmondások és szólások ( Nem a ruha teszi az embert, Ki hogy veszi magára a ruháját, úgy viseli, Egy cipőben járnak, Hogy kerül a csizma a asztalra?, Suba alatt, stb.) megbeszélése.  

31

A mosás és vasalás. Ruhakeményítés. Ruhatároló bútorok megbeszélése a papírból készített bútorok alapján. Ruhásszekrény leltár készítésének szempontjai.

32

Nagyanyám illetve anyukám ruhásszekrénye. Leltár (beszámoló).

33

Gyógyító növények. A tavalyi évben megkezdett gyógynövény herbárium lapjainak a kiegészítése préselt növényekkel és feliratokkal.

34

Mit tudunk a hagyományainkról?

Játékos vetélkedő.

35

Mit tudunk a hagyományainkról?

Játékos vetélkedő.

36

Nyári ünnepek. A rajzolt, ünnepeket bemutató naptár kiegészítése.