Népi hagyományok nevű tantárgy programja az általános
iskolában
II osztály
A
TÁRGY CÉLJA ÉS FELADATAI
A Népi hagyományok
nevű választható tantárgy kapcsán ennél a korosztálynál már a múlt, a
hagyomány, a népi kultúra felé való orientálódás mellett a hagyományos
népi kultúra egyes új területeinek a megismerése, az egyes elemek
közötti különbségek és azonosságok megértése és megfogalmazása a cél.
Továbbra is feladatunknak tartjuk a néprajz egyes forrásainak a
bemutatását, azzal a céllal, hogy a tanulók felismerjék, azt a tényt,
hogy a népi kultúra, a valamikori életmód elemei a saját világukban is
megtalálható. Ezt a második osztályban az összehasonlító módszer tudatos
alkalmazásával kell segítenünk. Így elérjük azt, hogy ez a korosztály
már meghatározott szempontok szerint gondolkozzon és meg tudja
különböztetni a feldolgozott témák (népi építészet, lakóház,
lakáskultúra, gazdasági épületek, nád, víz, tűz és világítás,
öltözködési szokások, népszokások, népköltészet) esetében a néprajz
alapkérdéseit (régen és ma, falu és város) és a közöttük lévő
különbségeket.
TÉMAKÖRÖK ÉS TARTALMAK
A tantárgy második osztályos
programjának az elkészítésénél figyelembe vettük a szerbiai program
által előrelátott témákat (Kérdezd a nagyanyádat, Gyógynövények, Ház,
Tűzhely, Melléképületek, Életmód, Női és férfi munkák, Ünnepek, stb.).
Ezek a vajdasági néprajzban játszott szerepük arányában fordulnak elő
programunkban. Ezen belül és ez mellett a következő témák feldolgozását
ajánljuk:
Népi építészet (anyagok, technikák, a ház belső
beosztása, gazdasági épületek)
Városi építészet
Lakáskultúra (alaprajz, népi bútorok, elrendezés)
Életmód régen és ma (tűzhely, fűtés, világítás, tisztálkodás, mosás,
ruhatárolás)
Népi táplálkozás (étkezési szokások, kemencében sült ételek, ünnepi
ételek. stb.)
Településem múltja (különböző korú emlékek, múlt tárgyai a múzeumban,
illetve egyéb gyűjteményekben )
Naptári ünnepeinkhez kapcsolódó népszokások (karácsony, farsang, húsvét,
nyári ünnepek).
Népi gyermekjátékok (eszközös játékok, mozgásos játékok, párválasztó
játékok, mondókák )
Népmesék
Mondák (történelmi mondák).
Egyéb kisepikai műfajok (közmondások, szólások, találós kérdések.
A TANTÁRGY MEGVALÓSÍTÁSÁNAK MÓDJA
A tantárgy célja, feladatai, valamint a kiválasztott
témák a tantárgy megvalósításának a módját is meghatározzák. A második
osztályos tananyag amellett, hogy a tanulók már meglevő, illetve a
környezetükből könnyen megismerhető népi kultúrára vonatkozó tudására
alapoz, új ismeretek megismerését is előlátja. A tanulókat pedagógusnak
rá kell vezetnie arra, hogy a városi és a falusi, valamint a mostani és
egykori példák, gyakorlati tapasztalatok alapján összehasonlításokat
végezzenek és ennek az eredményeit meg is tudják fogalmazni. A fenti cél
elérése végett egyes témákat (lakóház, viselet stb.) szerencsés, ha –
blokk óra keretében –, megfelelő helyszínen (múzeum, tájház,
helytörténeti gyűjtemény, hagyományos formában megmaradt tanya, stb.)
tudjuk feldolgozni. Ugyanis ezeken a helyszíneken sokkal hatékonyabbak a
hagyományos pedagógiai módszerek (bemutatás, beszélgetés, magyarázat,
szemléltetés). Közben a tanulók a néprajz kutatási módszereivel
(megfigyelés, összehasonlítás, leltár készítése, forrás (divatlap,
fénykép) kezelés stb.) is megismerkednek. Fontosnak tartjuk az önálló
(kutatáson alapuló) munka beiktatását a programba, ugyanis továbbra is
nagyon fontos hangsúlyt fektetünk a gyakorlati tevékenységek terén
elsajátított ismeretmegszerzésre is. Mindebben a népi gyerekjátékok, a
folklórszövegek és a drámapedagógiai játékok sokat segíthetnek. Ugyanis
a tananyagot a második osztályban is játékos formában, a gyerekfolklór,
a népmese, az epikus műfajok, a népi gyerekjátékok, proverbiumok, tárgyi
emlékeken, fényképeken, a napjainkban még meglévő, a gyerekek által is
megélt népszokásokon, a családból illetve egyéb forrásokból ismert, a
népi kultúrához kapcsolódó ismereteken keresztül próbáljuk
megközelíteni, mindehhez társítva már az elméleti oktatást is.
A fentiek mellett továbbra is szerencsés, ha a pedagógus
ennek a tantárgynak a tanításakor a család, a szakemberek, a helyi
specialisták, helyi művelődési élet aktív résztvevői segítségét is kéri.
Emellett nagyon fontos, hogy a térségre vonatkozó szakirodalom
megismerésével a pedagógus önmagát is képezze. Ebben lehet segítségére a
program végén megadott tematikus szakirodalom.
IRODALOM
Kézikönyv jellegű összefoglaló néprajzi munkák:
Balassa
Iván: Határainkon túli magyarok néprajza. Budapest, 1989.
Bálint Sándor: A szögedi nemzet. A szegedi
nagytáj népélete. III. A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve 1978–1979. 2. sz.
Beszédes Valéria: Örökség. Kis magyar bácskai
néprajz. Szabadka, 1995.
Kósa László –
Szemerkény Ágnes: Apáról
fiúra. Néprajzi kalauz. Budapest, 1998.
Ortutay Gyula –
Balassa Iván: Magyar
néprajz. Budapest, 1979.
Ortutay Gyula (szerk): Magyar néprajzi lexikon.
I–VI. 1980.
Papp Árpád (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi
atlasza. Szabadka, 2002. CD
Papp Árpád –
Raffai Judit –
Terbócs Attila (szerk.):
Vajdasági magyarok néprajzi atlaszának kommentárkötete. Szabadka, 2003.
Pénovátz Antal: Vajdasági magyar néprajzi kalauz.
Újvidék, 1979.
Voigt Vilmos (szerk.): A magyar folklór.
Budapest, 1998.
Pedagógiai módszertani munkák:
Barsi
Ernő: Néprajz az általános iskola kezdő szakaszában. Budapest, 1992.
Beszprémy Katalin (szerk.): Népi játszóház.
Szöveggyűjtemény és segédanyag a Népi játszóházi foglalkozásvezetői
tanfolyam hallgatói számára. Budapest, 2002.
Lakóház
Beszédes
Valéria: A ház. A lakóház szókincse. Szabadka, 1991
Beszédes Valéria: Emberek és otthonok. Szabadka,
1994.
Beszédes Valéria: Házbelső. In: Papp Árpád –
Raffai Judit – Terbócs Attila (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi
atlaszának kommentárkötete. Szabadka, 2003. 55–65.
Harkai Imre: Temerin népi építészete. Újvidék,
1983.
Harkai Imre: Topolya építészete. Újvidék,1991.
Harkai Imre: Település és építkezés. In: Papp
Árpád – Raffai Judit – Terbócs Attila (szerk.): Vajdasági magyarok
néprajzi atlaszának kommentárkötete. Szabadka, 2003. 47–53.
Penavin Olga: A ház és a házberendezés, a főzés
és az étkezés Székelykevén. Tanulmányok V. 1970. 95–128.
Népviselet
Beszédes
Valéria (szerk.): Bácskai magyar népviseletek. Újvidék,
1994.
Korhecz Papp Zsuzsanna: Úri viselet Szabadkán. In:
– – : Újjászületések. Retsaurálási, egyházművészeti és kultúrtörténeti
képes tanulmányok. Szabadka, 2008. 85–96.
Korhecz Papp
Zsuzsanna:. Szabadka, 2009.
Népszokások:
Bodor
Anikó: Népszokások karácsonytájt: a karácsonyi
ünnepkör régi népszokásainak mai jelentősége. Új Kép, 1998. dec.10.
9–12.
Borús Rozsa: Topolyai népszokások.
Újvidék, 1976.
Burány Béla: Ünnepek, szokások, babonák I–II.
Újvidék, 2000.
Jung
Károly: Régiek kalendáriuma. Heti jegyzetek az esztendő népi
hagyományvilágáról. Újvidék, 2000.
Jung Károly: Az 1848-as magyar forradalom és
szabadságharc a néphagyomány tükrében. Tanulmányok, 32. 1999. 25–36.
Papp György: Betlehemnek nyissunk ajtót! Szeged,
1994.
Penavin Olga: Népi kalendárium. Újvidék, 1988.
Varró Zsuzsanna: A karácsonyi ünnepek énekei. Új
Kép, 1998. dec. 10. 13.
Gyermekjátékok:
Bodor
Anikó: Énekelt népi gyerekjátékok. (Vajdasági magyar népdalok IV.)
Újvidék, 2009.
Burány Béla: A mi utcánk játékai. A Hungarológiai
Intézet Tudományos Közleményei, 1972. 11–12. 147–216.
Burány Béla: Hej, széna, széna. 120 vajdasági
magyar gyermekjátékdal. Zenta, 1973.
Lábadiné Kedves Klára: Barkócakoszorú. Alfalusi (Drávaszögi)
népi játékszerek. Eszék, 1984.
Matijevics Lajos: A kishegyesi kiszámolók.
Tanulmányok, 1969. 187–222.
Matijevics Lajos: Tíz, tíz tiszta víz.
Jugoszláviai népi mondókák. (Hagyományaink 7.) Újvidék, 1976.
Molnár Gyöngyi –
Papp László: Csoncsikó.
Morovici gyermekvilág. Bácskossuthfalva, 2008.
Népmese
és monda:
Beszédes Valéria:
Jávorfácska. Félszáz szajáni népmese. Szabadka,
1978.
Beszédes Valéria:
Sërëgék
szárnyán. Szőcs Boldizsár meséi. Szabadka,
2005.
Bori Imre: Idő, idő tavaszidő. A jugoszláviai
magyarság népköltészetéből. Újvidék, 1971.
Jung Károly: Szépen
zengõ pelikánmadár. Jugoszláviai magyar népmesék. Újvidék, 1986.
Katona
Imre – Bori Imre –
Beszédes Valéria: Pingált
szobák. Borbély Mihály meséi. Kálmány Lajos gyûjtése. Újvidék, 1976. (A
kötet végén Borbély Mihály gyermekeinek meséivel.)
Penavin Olga: Jugoszláviai magyar népmesék. I–II.
(ÚMNGY XVI, XIX.) Budapest-Újvidék,
1984.
Penavin Olga: Jugoszláviai magyar diakrón
népmesegyűjtemény. I–II. Újvidék, 1993, 1996.
Raffai
Judit: A
Rézmonyos. Ludasi népmesék. Szabadka, 2000.
Raffai
Judit: A
mesélő ember. Szűcs László bácskai parasztember meséi. Budapest, 2001.
Raffai Judit: A magyar mesemondás hagyománya.
Útmutató mesemondók, pedagógusok és minden népmesekedvelő számára.
Budapest, 2004.
Raffai
Judit
(szerk.): Vajdasági történetek Mátyás királyról. Újvidék, 2008.
Tőke
István:
Mosolygó Tisza mente. Zentai,
Zenta környéki élcek,
népi anekdoták. Újvidék,
1983.
Kisepikai prózaműfajok
Lábadi
Károly: Hold leltette, Nap felkapta. Drávaszögi magyar találósok. Eszék,
1982.
Lábadi Károly: Ahogy rakod tüzed. Drávaszögi
magyar proverbiumok. Eszék, 1986.
O. Nagy Gábor: Magyar szólások és közmondások.
Budapest,1966.
Raffai Judit: Epika. In: Papp Árpád – Raffai
Judit – Terbócs Attila (szerk.): Vajdasági magyarok néprajzi atlaszának
kommentárkötete. Szabadka, 2003. 173–192.
Virág Gábor: Kishegyesi találós kérdések.
Hungarológiai Intézet Tudományos Közleményei, 1973. 15. 133–160.
Javasolt tanmenet
|
Az órák sor-száma |
Tanítási egység |
|
1 |
A
múlttal találkoztam a nyáron! Rajzolj és beszélj róla! |
|
2 |
Házak falun és városon. |
|
3 |
A
népi építészet anyagai és technikái. Egy tanya meglátogatása. |
|
4 |
Hagyományos gazdasági udvar. Állattartás épületei. A földművelés
eszközei. Egy tanya meglátogatása. |
|
5 |
Hagyományos parasztház belső beosztása és berendezése. Egy tanya
meglátogatása. |
|
6 |
A
kemence. Fűtési és füstelvezetési technikák a népi építészetben. Egy
tanya meglátogatása. |
|
7 |
Hagyományos parasztház. Életmód régen. A tanyán látottak
átismétlése. |
|
8 |
Népi lakáskultúra. A tanyán látottak átismétlése. Parasztbútorok
készítése kartonból. |
|
9 |
A
házról tanultak ismétlése. |
|
10 |
Élet áram nélkül – Ég a gyertya, ég ... illetve az Ég a
gyertya, ha meggyújtják... kezdetű játék megtanulása.
Világosságot zsákban hordják a házban című falucsúfoló
elmesélése. |
|
11 |
Mesemondás sötétben. A mesemondás szokása. Mit meséltek nekem a
szüleim, nagyszüleim? |
|
12 |
Naptári ünnepeink különös tekintettel a. téli ünnepkörre. (ismétlés)
Közös naptár készítése hónapok és a naptári ünnepeink szerint
(rajzolás). |
|
13 |
Készülődés a karácsonyra. Karácsonyi népszokások (ismétlés) –Ünnepi
ételek. Karácsonyi énekek ismétlése. |
|
14 |
Karácsonyi népszokások – A karácsonyfa állításának szokása. Angyal
készítése papírból. Pattogatott kukorica felfűzése. Karácsonyi
énekek ismétlése. |
|
15 |
Készülődés a karácsonyra Betlehemi történet felelevenítése.
Betlehemi figurák készítése gyurmából, jászol készítése
kukoricaszárból és nádból. Karácsonyi énekek ismétlése. |
|
16 |
Téli gyermekjátékok. Játékok a hóban. Hóemberépítés vagy rajzolás. |
|
17 |
A
nádvágás. A nád szerepe a házépítésnél. A nád keletkezése
című eredetmonda elmesélése. |
|
18 |
A
nád. (ismétlés) Hangszerek készítése nádból. Az urak meg a nádas
című Mátyás királyról szóló népmese elmesélése. A Szép nagy
körben álljunk... kezdetű játék megtanulása. |
|
19 |
Farsangi szokások, farsangi ételek – Tuskóhúzás. A rajzolt,
ünnepeket bemutató naptár kiegészítése. |
|
20 |
Farsangi bál –Mulatságok csújogatói. |
|
21 |
Népi táplálkozás. Étkezési szokások. Nyári/téli és a heti étrend.
Mátyás király vendégségben és Huncut, aki meg nem eszi a
kanalát népmese elmesélése. |
|
22 |
A
kút. Hogyan tisztálkodtak régen. A kútra vonatkozó szokások.
Kútba estem... kezdetű játék megtanulása. |
|
23 |
Történelmi mondáink. Mesemondás. |
|
24 |
A
48-as szabadságharc. Kossuth mondák és nóták. |
|
25 |
Húsvéti népszokások A barka és más szentelt növények a házban. A
rajzolt, ünnepeket bemutató naptár kiegészítése. |
|
26 |
Húsvéti népszokások. Tojásfestés hagymával. Locsolkodó versek
ismétlése. A festett tojás helye a lakásban. |
|
27 |
Falusi és városi munkák régen. (Nők, férfiak és a gyerekek
feladatai) Az asszonyi munkát végző ember című népmese
elmondása. |
|
28 |
Falusi és városi munkák régen. (Nők, férfiak és a gyerekek
feladatai) A munkára vonatkozó közmondások és szólások ( Amilyen
a munka, olyan a jutalom, Jó munkához idő kell, Hamar munka ritkán
jó, stb.) megbeszélése. |
|
28 |
Női és férfi viseletek. A helyi népviselet bemutatása. Régi
fényképek megtekintése. |
|
30 |
A
divat. Városi öltözködés száz évvel ezelőtt. Régi fényképek és
divatlapok tanulmányozása. A ruhára vonatkozó közmondások és
szólások ( Nem a ruha teszi az embert, Ki hogy veszi magára a
ruháját, úgy viseli, Egy cipőben járnak, Hogy kerül a csizma a
asztalra?, Suba alatt, stb.) megbeszélése. |
|
31 |
A
mosás és vasalás. Ruhakeményítés. Ruhatároló bútorok megbeszélése a
papírból készített bútorok alapján. Ruhásszekrény leltár
készítésének szempontjai. |
|
32 |
Nagyanyám illetve anyukám ruhásszekrénye. Leltár (beszámoló). |
|
33 |
Gyógyító növények. A tavalyi évben megkezdett gyógynövény herbárium
lapjainak a kiegészítése préselt növényekkel és feliratokkal. |
|
34 |
Mit tudunk a hagyományainkról?
Játékos vetélkedő. |
|
35 |
Mit tudunk a hagyományainkról?
Játékos vetélkedő. |
|
36 |
Nyári ünnepek. A rajzolt, ünnepeket bemutató naptár kiegészítése. |
|